Oldalak

2024. november 27., szerda

Új könyveink

Egy kedves adományozónknak hála számos új kötettel gyarapodott könyvtári gyűjteményünk - csupa olyan művek, amelyekre már régóta vágyakoztunk... Az itt felsorolt művek a mai naptól kölcsönözhetők az Árpád Gimnázium könyvtárából, diákokat és kollégákat egyaránt nagy szeretettel várunk! A könyvadományt pedig hálásan köszönjük – adományozóink segítenek abban, hogy könyvtárunk gyűjteményét olvasóink örömére gazdagítani tudjuk.


Új könyveinkről részletesen a Tovább gomb mögött olvashattok. 


Darvasi László: Neandervölgyiek I–III.

Darvasi ​László monumentális nagyregénye 1908-tól 1957-ig vezet végig a magyar történelmen. A vidéki kastély grófja felesége halála után valószerűtlen építkezésbe fog: egy elpusztíthatatlan kertet akar megalkotni. A munkálatokban részt vesz a városi zsidó kalandor éppúgy, mint az indulatait nehezen fékező művezető, Lackó. A városban már ott téblábol a Pestről eltanácsolt Gál Endre tanár, kattogtatja masináját a sokat látott fényképész, illetve élni tanul egy cselédlány, Erna, aki a történet kezdetén ébred rá az erejére. A magyar vidék, a főváros és a nagyvilág az egymásba kapcsolódó történetek színhelye. Zsidók, magyarok, szegények, gazdagok, okosok és bolondok a szereplők, illetve föltűnnek a régről ismert könnymutatványosok is. A történelem alakulása végül mindenkit, épelméjűt, ábrándozót és pragmatikust is próbára tesz, viszont a nagyregény cselekménye mindegyre nem várt fordulatokat vesz. Darvasi három generáción átívelő elbeszélése gazdag és magával ragadó látomás a 20. századról. A tét elég komoly. Eltűnik-e a mese. S ha valóban eltűnik, mi marad utána.


Harari, Yuval Noah: Sapiens. Rajzolt történelem III. A történelem urai

Néha a történelem nem tűnik egyébnek undok uralkodók, vérszívó vezérek és disznó diktátorok soránál. De biztos, hogy tényleg ők irányítanak? A történelem urai lenyűgöző és szórakoztató utazásra visz bennünket az emberiség múltjába, hogy felderítsük a világunkat alakító erőket, amelyek összehoznak és gyakran szét is szakítanak minket.

Nézze az első sorból a föld legnagyobb show-ját, és fedezze fel a pénz, a vallás és a birodalmak felemelkedését! Csatlakozzon bűbájos műsorvezetőnkhöz, Heróda Tuszhoz, aki felteszi a kérdést: melyik történelmi szuperhős bír civilizációkat teremtő és leromboló hatalommal? Vajon Ms. Káosz jut uralomra? Vagy Mr. Véletlen bizonyítja, hogy a szerencse és a körülmények döntenek? Netán Verőleány győz több erővel, mint ésszel?

(A Sapiens: Rajzolt történelem korábban megjelent köteteit ugyancsak megtalálod könyvtárunk polcain.)


Krasznahorkai László: Sátántangó

„…. a regény tere újra egy világ, és… ez a világ – alakjai által – dúsan tagolt, rétegzett, hierarchizált, a mindennapi cselekvésköröktől az álmokig és fantamagóriákig, az egyetemes világrendtől az élet egyszerű újratermelésén és a társadalmi helyen keresztül az emberi méltóság és méltatlanság etoszáig.

… A Sátántangó korszakalkotó mű.” (Radnóti Sándor)

„Sátántangó afféle perpetuum mobile, egy megtévesztési és megtöretési láncon át nyilvánuló létszerkezet, melynek nincs felelőse, csak állapota van, melyre különféle hitek, remények, öncsalások vetülnek… A tehetetlenség és mozdíthatatlanság halálos kitáncolásában áll e regény nagyszabású volta… Nyomasztó, egyben mélyen lélegző könyv: élőlény, mint minden igazi epika.” (Balassa Péter)

(A Sátántangó digitális kiadását megtalálod a Digitális Irodalmi Akadémia adatbázisában is, ha ide kattintasz.)


Máté Gábor – Gordon Neufeld: A család ereje

Dr. ​Máté Gábor és dr. Gordon Neufeld pszichiáter egyesült erővel elemzik korunk egyik legégetőbb problémáját, miszerint a kortársak egyre inkább átveszik a szülők szerepét gyermekeink életében. A gyerekek társaiktól tanulják meg, mi a jó és mi a rossz, milyenek legyenek, hogyan viselkedjenek, ez azonban aláássa a családokat, megmérgezi az iskola levegőjét, agresszivitással és korai szexualitással teli ifjúsághoz, a kamaszbandák, az iskolai erőszak, a kamaszkori öngyilkosságok számának emelkedéséhez vezet. Ne hagyjuk!

A bennünk szunnyadó természetes szülői ösztönöket felébresztve A család ereje segítségével arra koncentrálhatunk, hogy milyen szerepet kell betöltenünk a gyerekeink életében. Az a modern keletű rögeszme, hogy a szülői nevelés olyan készségek együttese, amelyekre akkor tehetünk szert, ha a szakértők tanácsait követjük, valójában az intuícióink és a gyermekkel való kapcsolatunk elvesztéséből fakad. A szülőség ugyanis nem más, mint kapcsolat. Ha a szülői szerepünk biztos lábakon áll, a természetes ösztöneink aktiválódnak, és ezek elirányítanak bennünket azzal kapcsolatban, hogy hogyan neveljük és oktassuk a gondoskodásunkra bízott gyermekeket. A titok nyitja, hogy tiszteletben kell tartanunk a gyermekeinkkel való kapcsolatot minden velük való érintkezésünkben.

A család ereje visszahelyezi jogaiba a szülőt, az elméleti háttér megismertetésén túl pedig gyakorlati tanácsokkal szolgál, hogy visszataláljunk ősi szerepünkbe. Segít, hogy gyermekeinknek irányt mutassunk, hogy megtapasztalhassák a család erejét.


Nényei Pál: Petőfi

Kedves Olvasó! Ha azt hiszed, végre megjelent Az irodalom visszavág című sorozat negyedik része, sajnos csalódnod kell – ez nem az. De szomorkodásra nincs ok, hiszen ez Az irodalom visszavág című sorozat Petőfi különkiadása, avagy spin-offja!

Petőfi, a korszakos zseni. Petőfi, a rab. Petőfi, a szörnyeteg. Petőfi, a magyar, Petőfi, az európai, Petőfi, a nép egyszerű gyermeke, a természet vadvirága, sok nyelven beszélő, művelt ifjú, aki közben gatyában táncol.

Petőfi Sándor ugyanis olyan, mint maga az élet. Azaz nem lehet róla igazából semmit sem mondani anélkül, hogy ordas közhelyeket ne pufogtatnánk. Ő se ez, se az, és mégis igazán „ez”, miközben nagyon is „az”!

Nézzünk a közhelyek mögé, és próbáljuk meg Petőfit annak látni, aki elsősorban volt – engedjük meg neki, hogy egyszerűen költő legyen.

(Az Irodalom visszavág című sorozat korábban megjelent köteteit ugyancsak megtalálod könyvtárunk polcain.)


Jón Kalman Stefánsson: Menny és pokol trilógia

Valahol ​Izlandon, valamikor az előző század elején a jeges fjordok felett a hófúvásban egy apró, törékeny fiú küzdi magát előre. Hátizsákjában egy verseskötettel, ami nemrég a legjobb barátja halálát okozta a viharos tengeren. A fiú azt tervezi, hogy miután visszajuttatta a könyvet az eredeti tulajdonosához, ő maga is csatlakozik a barátjához a holtak birodalmában. Ám az élet, úgy tűnik, nem adja ilyen könnyen magát. Egy váratlan találkozás, egy kedves szó és néhány meleg takaró esélyt ad az életben maradásra. De vajon visszatalálhat-e valaki az élők közé, aki már mindent elveszített? Lehet-e újra családja annak, aki azt hitte, senkije sincs? És vajon túléli-e, ha újonnan megtalált otthonát később mégis ott kell hagynia egy olyan küldetésért, ami könnyen lehet, hogy az életébe kerül? Jón Kalman Stefánsson elementáris erejű, költői szépségű elbeszélése három köteten át meséli el a hóviharokkal birkózó, élők és holtak világa között imbolygó fiú történetét. Olvasás közben feltárulnak előttünk az 1900-as évek elejének mindennapjai a gleccserek árnyékában, ahol a mindenható kereskedők, sorsüldözte hajóskapitányok és zaklatott lelkű tiszteletesek mellett a szegények és a nők csak mellékszereplői lehettek a sziget nagy történetének; Stefánsson azonban épp az ő hangjukon, az ő szemszögükből mutatja be ezt a távoli, kíméletlen és mégis lélegzetelállító szépségű vidéket.


Jón Kalman Stefánsson: A halaknak nincs lábuk

A regény egyetlen nap története, de ebben a hosszú, fárasztó napban több mint száz év emléke gomolyog. Mikor is kezdődött minden? Amikor a költő-könyvkiadó Ari felbukkan, hogy néhány év dániai távollét után egy hirtelen jött családi ügy miatt visszatérjen abba a jobb napokat látott, apró izlandi városba, ahol felnőtt? Vagy gyermekkorában, a hetvenes években, amikor a sör be volt tiltva, a lemezjátszó hangszóróiból a Pink Floyd dübörgött, a legfőbb munkaadó az amerikai hadsereg volt, és a halgyár igazgatója botrányos halált halt? Vagy még régebben? A nagyapja korában?

Honnan és hogyan jutottunk el eddig a napig? Hogyan lett pontosan az, ami éppen van? Miképpen formálódik az ember? A szerző ebben a filozofikus, vitriolos humorú mélabúval átszőtt, önéletrajzi elemeket sem nélkülöző művében próbál meg választ találni a kérdésekre. Jón Kalman Stefánsson mondatai rabul ejtenek, elemi erejűek, mint egy folyó sodrása vagy a hömpölygő felhők a Keflavík fölé boruló, végtelen égbolton.


Szabó T. Anna: Vagyok

Szabó T. Anna a kezdetektől a vers hatására és működésére, a szó és a forma kapcsolatára, a titok elevenségére figyel. Hogy csend és hallgatás között miképpen lehet érvényes a lírai beszéd, hogy az a bizonyos létige (vagyok) mit, illetve kit jelent. Kit takar, és kit mutat?

Ez a költészet nem önmagába zárt, hanem dialogikus. Egyrészt sokszor szólítja meg önmagát és az olvasót, másrészt beszélget a magyar líratörténettel, az irodalmi hagyományokkal, korábbi alkotókkal és műveikkel. Nyolc önálló verseskötet után a Vagyok a szerző összegyűjtött és új verseit tartalmazza, és ezzel más dimenzióban folytatja a párbeszédet: a könyvet olvasva kirajzolódnak a kötetek és ciklusok belső irányai, alakzatváltozásai, hangsúlyeltolódásai. Fénytörések és formálódások, regiszterek és metaforák, mozgások és választások. Alanyi és analitikus; objektív és metafizikus; archaikus és posztmodern: Szabó T. Anna sok hangszeren szeret játszani, és ebben a könyvben éppen az összhangzat lesz a legérdekesebb.


Szabó T. Anna: Vigasz

Szabó T. Anna új verseskönyve kifejezetten személyes, az olvasót megszólító költői mű. Fő témája a gyász és az elengedés, a megnyugvás és a továbbélés. Ahogy az édesanyja emlékére írt vers címe is mondja: Nincs. Van. A két fogalom radikális különbsége és összefüggése teremti meg azt az erőteret, amelyben a kötet versei megszületnek. Szabó T. Anna ezúttal is az élet teljességében látja és láttatja a halált, és legyenek bármilyen konkrétak és személyesek a motívumok, a létezés általános érvényű kérdéseiről beszél. Ehhez kapcsolódik a Vigasz formai sajátossága: a költőre jellemző rövidebb, rímes szövegek mellett a rímtelen, gondolatritmusra íródó hosszúversek mintha ellensúlyként és megerősítésként is szolgálnának. Egy-egy témát így több szólamban és más fénytörésben is olvashatunk.


Tóth Krisztina: Ahonnan látni az eget

Talányos történetek. Tóth Krisztina új kötete az elmúlt években született elbeszéléseit és tárcanovelláit tartalmazza – egy repülő légörvénybe kerül, egy idős asszony a gyógytornásznál felejti a karóráját, és többé nem lehet elérni, egy nő ellop egy piros kabátot a céges buliban, valaki nem találja a szemüvegét, rejtélyes üzenet érkezik, hogy meg kell etetni egy ismeretlen kutyát. Az Ahonnan látni az eget a jelenről szól, a velünk, körülöttünk élő emberek életének egy-egy hétköznapi epizódját emeli ki és mutatja meg: az olvasó pedig hol a háttérben meghúzódó válságokat, tragédiákat, hol pedig a mindennapi abszurditást, a felszabadult nevetést viszi magával belőlük. Tóth Krisztina kis történeteink nagy mestere – éleslátása, humora, finom megfigyelései méltán teszik napjaink egyik legjobb írójává.

Az itt közzétett könyvajánlók forrása a moly.hu.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése