2011. március 18., péntek

2011. március 11., péntek

Szabó T. Anna: A reformkori nők

A férfinak hazája volt,
a nőnek otthona,
a férfié a parlament,
a nőé a szoba,
hová a fáradt férfifő
mint révbe, visszatért,
hol békét, ártatlan derűt
és megnyugvást remélt.

De olvastak az ifjú nők
és szólt a zongora,
hömpölygött, mint az áradat,
reform, romantika,
és szabadság és szerelem
úgy összetartozott,
mint a választott férfival
szerelmes asszonyok.

A csitrik függönyök mögül
lesték Vasvári Pált,
a Szendrey-lány megszökött,
lapokban publikált,
rokonát, Wesselényijét
imádta Polika,
és Angliában agitált
Pulszky Terézia –
a március felpezsdített
szűk otthont, tág hazát,
s a reménység a lelkeket
mint bor hatotta át.

Csatába ment a katona
a nagy eszmék után,
vele maradt a szerelem,
hátramaradt a lány –
dörgés, villámlás: ágyú, kard,
esőz a honfivér
– s amelyik nő nem menekül,
mit is tehetne? Vár.

Az asszonyé a vakremény,
a férfié a tett –
de férfié lesz a remény
és asszonyé a tett:
mert leng a fekete-piros,
a gyász, vér zászlaja,
Világosnál lement a nap,
s tán nem kel fel soha –
veszve szabadság, szerelem,
és harcos ifjai –
a tiprott földből a remény
hogy sarjadhatna ki?

Ablaknál áll a feleség,
ajtóban az anya:
és elesettet, bujdosót
mind visszavár –
haza

2011. március 7., hétfő

Miért épp az infografika?

Biztosan jártál már úgy, hogy dolgozatra készülve, otthon, tanulás közben, egy beláthatatlanul nagy táblázat sok, szürkének tűnő számadatát kellett egyszerre áttekintened, megértened, reflektálnod az addig tanultak alapján az információkra, következtetéseket levonni... Ez nem ritkán igen nehéz feladat is lehet, különösen, ha nem bújt el benned egy közgazdász-palánta.

Tapasztaljuk azt is, hogy hónapról hónapra, évről évre egyre több információ áraszt el bennünket, ugyanúgy hangzó, szöveges mint vizuális formában. Egyre több - és túl sok. Ráadásul legtöbbször az adatok hitelességében sem lehetünk biztosak. Számontarthatatlanul sok információval találkozunk minden nap.

Talán a modern infografika művelői is ezt a jelenséget elégelhették meg. Sőt, hogy ezt a tapasztalatot pozitívra fordítsuk: rájöttek, hogy az információ gyönyörű. A (szám)adatok nem ritkán csak egyhangú megjelenési formájuk miatt hatnak szürkének, unalmasnak. David Candless, Az információ gyönyörű című könyv szerzője így ír a kötet bevezetőjében (amelyet egyébként a gyönyörűszép internetnek ajánl): "De vajon lehet-e érdekfeszítő és olvasmányos egy grafikonokkal, térképekkel és ábrákkal teletűzdelt, de a lehető legkevesebb szöveget tartalmazó könyv? Szórakoztató lenne-e? Vajon tréfálkozhatunk-e az ábrák nyelvén? Szabad-e?"



Az infografikusok kockáztattak és nyertek. Ötvözve a statisztikákat, a sok-sok tényszerű adathalmazt a webdesign, a grafika eszközeivel az elért eredmény, az infografika óriási sebességgel vált népszerűvé, hála a webnek és az emberek kíváncsiságának.

Az infografika nem ismer a feldolgozandó témák gazdagságában. Gyakori témája az internet és a social networking (a minap megtudtam, mennyire ijesztően sok ember készít facebook profilt a kutyájának, de azt is, hogy milyen lenne a twitter, ha száz emberből állna), és általánosságban a társadalmat érintő kérdések, mint a friss diplomások helyzete a munkaerőpiacon vagy annak latolgatása, hogy meddig tartanak még ki az emberiség erőforrásai. Arról ne is beszéljünk, milyen lett volna a Stonehenge használati utasítása, ha az IKEA-ban szerezték volna be az építők összeszerelők.

Ha téged is érdekel az infografika, keresd David McCandless könyvét a könyvtárban, vagy a szerző weblapját és blogját az interneten. Ez a magyar nyelvű blog is főleg a nyugati "nagy testvérek" terveiből merít, de saját ötletekkel is előrukkol. Jó kíváncsiskodást :)
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...