„Csak anyanyelvemen lehetek igazán én.” - A magyar nyelv napjára

2011 óta november 13-a a magyar nyelv napja: 1844-ben ezen a napon fogadták el az 1844. évi II. törvényt, amely államnyelvvé tette a magyart hazánkban. 

2008-ban ugyancsak ezen a napon nyílt meg Széphalmon, Kazinczy Ferenc mauzóleuma mellett a Magyar Nyelv Múzeuma. A múzeum és a magyar nyelv napja célja közös: közvetíteni, erősíteni az anyanyelvi kultúrát, bemutatni a nyelvtudományi kutatások eredményeit, megismertetni a magyar nyelv történeti útját, s felhívni a figyelmet anyanyelvünk szeretetének, ápolásának fontosságára. Valójában pedig arra, amit Kosztolányi Dezső is megfogalmaz: „Csak anyanyelvemen lehetek igazán én. Ennek mélységes mélyéből buzognak föl az öntudatlan sikolyok, a versek. Itt megfeledkezem arról, hogy beszélek, írok.”

Olvassunk sokat – és olvassunk sokat anyanyelvünkön! Figyelmetekbe ajánljuk Esterházy Péter A szavak csodálatos életéből című írását a szerző szavaival: „Olyat vehetünk észre magunkban és a világban a művészetek által, amiről amúgy nem volna tudomásunk.”

A könyvet – remek kiadásban – szabadon letölthetitek a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának adatbázisából erre a linkre kattintva.

A kép forrása: A Magyar Nyelv Múzeuma

Esterházy Péterre emlékezünk

2011 óta minden évben november 13-án ünnepeljük a magyar nyelv napját - iskolánkban ebben az évben az aulában rendezett kiállítással emlékezünk meg erről a jeles napról. Ezt a kiállítást, amelynek rendezője Feketéné Kovács Anikó tanárnő és tanítványai, az idén júliusban elhunyt Esterházy Péter emlékének ajánljuk. 

Kép: Index.hu

Hívunk szeretettel mindenkit a kiállításra, de a könyvtárba is, ahol Esterházy Péter számos könyvét megtaláljátok, kölcsönözhetitek.

„Tekintsük A halmazt. Ez legyen a prímszámok halmaza. Egy pozitív egész számot prímszámnak nevezünk, ha 1-en és önmagán kívül más egész számmal nem osztható. Az 1-et nem tekintjük annak (noha!), de ilyen a 2, 3, 5, 7. és így tovább. B halmaz legyen a valaha élt magyar írók halmaza, tehát ha valaki magyar író, akkor benne van, és ha benne van (most az mindegy, hogy nyakig vagy bokáig), az magyar író. Írónak azt nevezzük. hát lényegében, amit prímnek, hogy az egyen és önmagán kívül ne legyen más osztója (lásd még: a mindenséggel mérd magad!), ha pedig valaki író és magyarul ír, az magyar író. (Ez a felfogás tehát nem tud értelmet tulajdonítani a "magyarul ír, de nem magyar író" kifejezésnek, illetve ez barokkos megjelenítése annak, hogy illető nem író.) - Ez a prím váratlanul tényleg jó definíció, vannak pl. az ikerprímek, 11-13, 17-19, Goethe és Schiller, Arany és Petőfi, Stan és Pan.” 

Esterházy Péter: A szavak csodálatos életéből (részlet)

Új könyveink

Könyvtárunk állománya az idei tanév elején rögtön gazdagodott is néhány új kötettel. Ezekből szemezgetünk most, segítségül hívva a moly.hu ajánlóit.

Mohás Lívia: Önismereti napló lányoknak

Könyvnapló van a kezedben. Arra buzdít, hogy írd le a véleményedet. Miről? Mindenféléről. A világról. A gondolataidat is írd le! 

Ha valakinek nincs olyan barátja, akinek MINDENT el tud mondani, akkor is lehetnek olyan időszakai, amikor csak önmagával akar társalogni. És akadnak olyan témái, amiket csakis önmagával szeretne megtárgyalni. Akkor ott van számára a napló. A napló: tulajdonképpen ő maga. 

Ebben a könyvnaplóban egy felnőtt és egy gyerek beszélget. Minden rövid beszélgetésük után találsz néhány üres lapot. Ezen MINDJÁRT MEG IS KEZDHETED A NAPLÓÍRÁST! Rajzolhatsz is az üres lapokra. Beragaszthatod az adott hét emlékeit, mondjuk egy fényképet…, egy matricát…, egy autóbuszjegyet…, bármit, ami emlékeztet valamire. 

Jó tűnődést és jó naplóírást!

Lázár Ervin: Csillagmajor

Lázár Ervin (1936) a mai magyar prózairodalom talán legeredetibb hangú elbeszélője, s ez a méltán megcsodált eredetiség valóban az „írói hang” varázslatos tulajdonsága, amivel az író „megénekli” a világát. Ebben a kötetében a valaha volt pusztát és embereit, ahol gyerekkorát töltötte. Lázár Ervin ugyanis a Tolna megyei Alsórácegrespusztán nevelkedett, ez volt az ő gyerekkorának az Édenkertje, s nem is titkolja, hogy a nagyvárosból, ahol évtizedek óta él, „állandó nosztalgia húz vissza falura, isten háta mögötti helyekre”. Ez az isten háta mögötti emberi világ volt az ő írói képzeletének a nevelője, s kincses emlékeiből táplálkozik ma is, mert ez ugyanolyan gazdag és kimeríthetetlen terepe a teljes fényű létezésnek, mint a metropolisok vagy a megalopolisok kavargó-nyüzsgő élete, s az ember, akinél – Szophoklész szerint – „nincs csudálatosabb”, szívének reményeivel és sorsának nyomorúságával ebben a valóságot írói látomásokkal és költészettel át- meg átszőtt „Csillagmajorban” ugyanúgy megmutatkozik, mint a világnak bármelyik más színterén.

Vargha Balázs: Játsszunk a szóval!

Ki ne szeretne játszani? 

Mindenki, mert a játék érdekes, élvezetes és nem kötelező. Még azt is szívesen játsszuk, hogy tanulunk. A munka és a játék összefügg. És a tanulás is munka, de ha játékként fogjuk fel, nem érezzük nehéznek, fárasztónak és unalmasnak. 

Ez a „Játsszunk…” sorozat célja. megismerni a nyelvet, irodalmat, számtant, muzsikát úgy, hogy a sok-sok érdekes játékon és példán keresztül betekintsünk szerkezetébe, szabályaiba, hagyományaiba és lehetőségeibe. 

Vargha Balázs Játsszunk a szóval! című könyvében elénk állítja a szavak építőkockáit, és megmutatja, mi mindent lehet belőlük kirakni. megismerjük a szavak színét, hangulatát, a szójátékok fortélyait, a szavak összecsengésének tréfás trükkjeit és költői remekléseit. 

Mindebben pedig nemcsak mint olvasók, hanem mint alkotó játékosok is részt vehetünk. A példák után ott találjuk a felszólítást: keress te is hasonlókat, folytasd a sort! Amit tudsz, írd oda azonnal a mellékelt papírlapra, amit nem, annak nézz utána, hogy jobban megismerd, megszeresd és helyesen használd a magyar nyelvet. 

Jó játékot, jó szórakozást!

Egy régi-új szótár a könyvtárban

Ha létezik jó értelemben vett celeb a könyvek világában, akkor a most megjelent A magyar nyelv nagyszótára III. kötete biztosan az. Az ötlet egy egynyelvű nagyszótár készítéséről már 1831-ben felvetődött, ám akkor a hosszadalmas munka előbb megakadt, minthogy kiadhatták volna az első köteteket. A szótárszerkesztés 1985-ben vett új lendületet, s több, mint 20 év múlva, 2006-ban megjelent az első két kötet: az első rögtön a Segédletek címet viselte, bemutatva a szótár szerkesztési elveit, szerkezetét, használati módját; a második kötettel pedig elindult a tényleges szótárkötetek kiadása. A hosszas várakozás azonban meghozta eredményét: a szótár feldolgozott szókincsének tagadhatatlan előnye, hogy „szótárazott jelentéseiben és példamondataiban egyaránt túlnyúlik a szinkrónia határain, és történeti dimenziót érvényesít, amikor az elmúlt csaknem 230 esztendő szókincséből merít.” (Részlet Ittzés Nóra főszerkesztő előszavából)

A 18 kötetesre tervezett sorozat várhatóan mintegy 110 ezer címszót dolgoz majd fel. A közelmúltban megjelent III. és IV. kötet sajtóbemutatóját november 29-én tartották az MTA Nyelvtudományi Intézetének Tanácstermében.

A magyar nyelv nagyszótárának első három kötetét megtaláljátok a könyvtárban - közülük a harmadikat karácsonyi ajándékként kaptuk a 8. b osztálytól: köszönet érte!

A magyar nyelv nagyszótára. III. kötet : B - Bes. Bp. : MTA Nyelvtudományi Intézet, 2011. 1039 p.

a kép forrása: Irodalmi Jelen

Ajánló: nyest.hu

Diákkorunkban nem volt szokás szeretni a nyelvtant, száraznak tűnt, unalmasnak - ami legalább az érettségivel elmúlik, mint a fejfájás. Persze akadtunk néhányan "elvetemültek", akik nem osztottuk ezt a véleményt - igaz, egy magyarfaktos ritka állatfajnak számított a mi matekos osztályunkban. Akár egyik, akár másik vélemény ismerős Neked, örömmel ajánlom a nyest.hu oldalt, biztosan találsz olyan írásokat, amelyeket elolvasva belőled is visszajáró látogató válik.

mi köze a nyestnek a nyelvészethez?

A Nyest (=Nyelv és Tudomány) fő rovatai: E-könyv, Nyelv és politika, Természettudomány, Szövegbiznisz, Nyelvtanulás, 24 óra, és Rénhírek. Csak a mai nap főoldalát végigböngészve is izgalmas cikkekre bukkanunk a szavakról, amelyek hiányoznak az angol nyelvből, egy finn, de latin nyelvű hírportálról, arról, hogy mongol-e minden mongol, de még az Angry Birds jótékony hatásairól (!) is.

Tényleg hasznos? :-o

A szerkesztőcsapat nyitott a kommunikációra, kommentelhetünk, követhetjük őket Facebookon, blogot, fórumot működtetnek, feliratkozhatunk az RSS-feedre (ha inkább kenyérpirítón olvasnánk a híreket), de akkor is rendelkezésünkre állnak, ha egy eldöntetlen nyelvészeti vitában nem tudunk dűlőre jutni: a nyelvész majd megmondja! Ha e-könyv olvasó vásárlásán gondolkodunk, az e termékekről szóló részben szerkesztői, részben olvasói tesztek lehetnek segítségünkre.

A weboldal szerzői folyamatosan tájékoztatnak minket a nyelvpolitikával, a nyelvoktatással kapcsolatos törvénymódosulásokkal kapcsolatos történésekről és a közoktatást érintő eseményekről is.

Ha kedvet kaptál, kattints!

www.nyest.hu

November 23. A magyar nyelv napja

"Magyar vagyok: lelkem, érzésem örökséget kapott, melyet nem dobok el: a világot nem szegényíteni kell, hanem gazdagítani. Hogy szolgálhatom az emberiséget, ha meg nem őrzök magamban minden színt, minden kincset, ami az emberiséget gazdagíthatja? A magyarság színét, a magyarság kincsét! De mily balga volnék, ha ugyanakkor más színt, más kincset el akarnék vetni vagy meggyengíteni! Én hiszek a testvériségben: a színek együtt adják ki a képet, a hangok együtt adják a koncertet."

Babits Mihály: Sziget és tenger, Örökkék ég a felhők mögött