A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szakirodalom. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szakirodalom. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. szeptember 9., kedd

Dear Diary Day: Ajánlópolc és naplós kihívás

Tudtátok, hogy szeptember 22-én tartják a naplók világnapját, azaz a „Dear Diary Day”-t? :-) 

Ennek alkalmából szeptemberben naplókból és naplóregényekből álló ajánlópolccal várunk benneteket az Árpád könyvtárában. Ha ezekbe belemerültök, nemcsak mások – történelmi személyiségek, írók, költők – legbelsőbb gondolataiba nyerhettek betekintést, de akár nektek is kedvetek kerekedhet tollat ragadni. Ha így lesz, egy harmincnapos naplókihíváshoz is csatlakozhattok, amely során mindennap egy egyszerű kérdés vagy témafelvetés segít benneteket abban, hogy elkezdjétek saját naplótokat.

Nézzetek be, válogassatok, és írjátok meg ti is saját történeteteket!


A 30 napos naplókihívást letölthetitek innen is
egyoldalas vagy négyoldalas nyomtatható változatban!

A Tovább gomb mögött pedig távolról is megnézhetitek, mi került az ajánlópolcra a tanév első hónapjában!

2024. november 27., szerda

Új könyveink

Egy kedves adományozónknak hála számos új kötettel gyarapodott könyvtári gyűjteményünk - csupa olyan művek, amelyekre már régóta vágyakoztunk... Az itt felsorolt művek a mai naptól kölcsönözhetők az Árpád Gimnázium könyvtárából, diákokat és kollégákat egyaránt nagy szeretettel várunk! A könyvadományt pedig hálásan köszönjük – adományozóink segítenek abban, hogy könyvtárunk gyűjteményét olvasóink örömére gazdagítani tudjuk.


Új könyveinkről részletesen a Tovább gomb mögött olvashattok. 

2024. november 15., péntek

TriviaThing: könyves tesztek nagy tételben

Szereted a kvízjátékokat? Tesztelnéd a könyvekkel kapcsolatos tudásodat – és mindezt online, közösségben? Próbáld ki a TriviaThinget!

A Trivia Thing mögött a LibraryThing nevű kezdeményezés áll: ez a  különleges könyves közösségimédia-felület, amelyet arra alkottak meg, hogy otthoni könyvtárad nyilvántartásában segítsen, mindezt egy online, nemzetközi közösségben, közös adatbázisok támogatásával. Itt összegyűjtheted, címkézheted, értékelheted személyes könyvtárad darabjait, és kapcsolatba léphetsz másokkal, ajánlásokat cserélhettek, közös kihívásokban vehettek részt.

A LibraryThing rukkolt most elő egy szuper könyves kvízzel: ez a TriviaThing. A kvíz a LibraryThing adatbázisára épít, ebből generál különféle könyves kérdéseket. Ha már létrehoztál saját könyvtárat a LibraryThingen, akkor épülhetnek a kérdések erre a gyűjteményre is, de különféle témakörökre, műfajokra vagy éppen népszerű könyvekre összpontosítva is próbára teheted a tudásod.

Próbáld ki a TriviaThinget itt!

2024. szeptember 30., hétfő

Új könyveink

Adományozóinknak hála, a tanév első hónapjában is gyarapodhatott új könyvekkel könyvtárunk gyűjteménye. Köszönet érte! Az itt felsorolt könyvek kölcsönözhetők nyitvatartási időben az Árpád Gimnázium könyvtárából.

Szakirodalom

  • Gyarmati György: A Rákosi-korszak – Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon, 1945–1956
  • Katz, Daniel: Amikor nagyapám átsíelt Finnországba
  • L. Ritók Nóra: Kettészakadt világ
  • Nádai Magda: Békák és emberek: Empátia ébresztő és a békamentés példái
  • Papp Júlia: Kép és emlékezet: A mohácsi csata és II. Lajos a képzőművészetben
  • Polsko–wegierska czytanka historyczna = Lengyel-magyar történelmi olvasókönyv

Szépirodalom

  • Asimov, Isaac: Az Űrvándor
  • Bánffy Katalin: Ének az életből
  • Bánk Zsuzsa: Az úszó
  • Čapek, Karel: A repülő ember és más furcsa történetek
  • Čapek, Karel: A szenvedelmes kertész
  • Cercas, Javier: A határ törvényei
  • Fenyvesi, Charles: Mikor az angyalok túljártak a világ eszén
  • Fosse, Jon: A másik név
  • Grass, Günter: Hagymahántás közben
  • Heller, Joseph: Képzeljétek el
  • Ignotus Pál: Csipkerózsa: budapesti és londoni emlékek
  • Kőhalmi Zoltán: A férfi, aki megølte a férfit, aki megølt egy férfit avagy 101 hulla Dramfjordban
  • Kosztolányi Dezsőné: Tüzes cipőben
  • Szilágyi Domokos: Élnem adjatok
  • Verne, Jules: Sándor Mátyás

Idegen nyelvű szépirodalom

  • Maugham, William Somerset: Theatre = Színház
  • Maugham, William Somerset: Ah King : Six stories = Ah King : Hat történet
  • Swift, Jonathan: Gulliver’s Travels = Gulliver utazásai

2024. szeptember 11., szerda

Árpádos tanárok ajánlják - harmadik rész

Az előző tanév végén arra hívtuk az árpádos tanárokat, hogy ők ajánljanak olvasmányokat nektek és egymásnak. Megtették - ezek közül a könyvek közül válogatunk most. 

Ez posztsorozatunk második része, az első részt itt, a második részt itt olvashatjátok.

Nyeste Katalin

Szabó Magda: Abigél

Ginával, ​Vitay tábornok elkényeztetett kislányával 1943 őszén megfordul a világ. El kell hagynia otthonát, iskoláját, barátnőit – méghozzá a legnagyobb titokban, búcsú nélkül. El kell szakadnia édesapjától, aki soha sem hagyta még magára korán anya nélkül maradt, egyetlen gyermekét. Mintha forgószél repítené a kislányt messze Budapesttől, messze mindentől, ami eddigi életét jelentette, az árkodi kollégium komor falai közé.

Az erődre emlékeztető kollégium szigorú fekete-fehér világa tilalmakkal veszi körül a kislányt, rákényszeríti a maga érthetetlen és elfogadhatatlan törvényeit. S Gina hiába lázad, hiába szökne, menekülne innen, valami mégis maradásra kényszeríti, valami, amit nem tudott, s amit meg kellett tudnia ahhoz, hogy önként vállalja a rabságot.

Hogyan is igazodjék el egy tizenöt éves kislány ebben a súlyos felnőtt-titkoktól terhes világban? Hogyan illeszkedjék be a lányok közösségébe, hogyan osztozzék gyerekes örömeikben, mint vegye ki részét ártatlan tréfáikból? Talán neki is hinnie kell a naiv árkodi diáklegendában, amelyet a kertben álló szobor alakja köré fontak a lányok? Írjon talán ő is levelet Abigélnek, a korsós lány szobrának, aki mindig segít a bajbajutottakon, a rászorulókon?

Kézér Ildikó

Ray Bradbury: Fahrenheit 451

„Fahrenheit 451 fok az a hőmérséklet, amelynél a könyvnyomó papír tüzet fog és elég…” A könyveket el kell pusztítani, mert ártalmas fegyverek: sosem lehet tudni, ki ellen fordul egy olvasott ember. Guy Montag a tűzőrségen dolgozik, hivatása a könyvégetés, a fellobbanó lángok mindig gyönyörűséggel töltik el. Életében a munka, a nyugtató tablettákhoz menekülő feleség, és három óriási tévéfal a főszereplők. Új szomszédja egy kedves lány, aki furcsa dolgokról mesél: hogy családja esténként leül az asztal köré, és beszélgetnek, hogy a tűzőrök valamikor régen még oltották a tüzet, hogy szép a hajnal, amikor harmat telepszik a fűre, és felkel a nap… Érthetetlen. Egy napon aztán beleolvas egy halálra ítélt könyvbe, az események ettől kezdve megállíthatatlanok…

Richard P. Feynman: „Tréfál, Feynman úr?”

A Nobel-díjas fizikus élt-halt a bizarr kalandokért. Önéletrajzi könyvében a maga utánozhatatlan stílusában meséli el nekünk, hogy miről csevegett az atomfizikával kapcsolatban Einsteinnel és Bohrral; hogyan nyitotta ki a feltörhetetlennek hitt iratszekrényeket, bennük a legféltettebb atomtitkokkal; hogyan kísért balettelőadásokat a bongódobján, hogyan nem festette meg a meztelen torreádornőt – és még sok más elképesztő kalandot. Megismerhetjük Feynman csodálatosan különc, mégis nagyszerű pályafutását, amelyet mindvégig magas hőfokon tartott a kivételes intelligencia, az áradó önbizalom és a határtalan kíváncsiság.

Kámán Veronika

Nényei Pál: Az irodalom visszavág

Ez ​a könyv azoknak szól, akik azt hiszik, hogy őket aztán egyáltalán nem érdekli az irodalom:

– akik magyarból ketteseket kapnak – és a kettes nekik már jónak számít

– akiknek piszkos és gyűrött a füzetük – ha el nem veszett már év elején

– akik egyszerűen nem képesek olvasónaplót írni

– akik kizárólag szomszédjukról, illetve a füzetükből másolják a dolgozataikat

– aztán gátlástalanul puskáznak

– akik a „kötelező olvasmány” kifejezés elhangzásakor heveny undort éreznek, és azonnal internetes összefoglalások, meg Kötelezők röviden című kiadványok után néznek

– akik a memoriterek magolása közben szitkozódnak, és a költő meg a tanár édesanyját emlegetik

– akik olyanokat mondanak, hogy minek foglalkozni olyan dologgal, aminek semmi értelme

Nényei Pál középiskolai tanár és irodalomtörténész megírta az irodalom történetét kamaszoknak, és nemcsak azoknak, akiket már eddig is érdekeltek a versek és a regények. A szerző szerint az irodalom nem tantárgy, hanem egy izgalmas terület, ahol érdemes egész életünkben kalandoznunk. A jó tanulók persze használhatják „segédtankönyvként” is, a többiek viszont csak élvezzék a könyv humorát, és nézzenek valami klassz dologként az irodalomra!

James Herriot: Ő is Isten állatkája

James Herriot az egyik legnépszerűbb angol szerző, aki hosszú állatorvosi pályájának élményeiről több sikeres könyvet írt. Ezek jó része nálunk is megjelent. E műve a második világháború utáni évtizedekben, a hatvanas években „született” és yorkshire-i prakszisának humoros történetein kívül külföldi „kiküldetéseiről” is számot ad, ahol is mint állatszállítmányok gondos kisérőjeként szerzett élményeit osztja meg az olvasóval. A végtelenül ember- és állatszerető író visszaemlékszik a háborúban szerzett kivételesen kalandos élményeire is. A szerzőnek ez a könyve először olvasható magyar nyelven.

Németh Réka

Yuval Noah Harari: Sapiens: Rajzolt történelem – Az emberiség születése

A ​tisztánlátás hatalom. De hogyan láthatjuk át a világban zajló eseményeket anélkül, hogy elvesznénk az apró részletekben? Például úgy, hogy hátrébb lépünk, és megszemléljük a teljesebb képet: az emberi faj történetét. A Sapiens – Rajzolt történelem című képregénysorozat azt meséli el, hogyan lett egy jelentéktelen majom a Föld nevű bolygó ura, és hogyan jutott el odáig, hogy képes széthasítani az atomot, elrepülni a Holdra, vagy módosítani más fajok genetikai kódját.

Yuval Noah Harari, a könyv mesélője és társai – Prehisztorikus Bill, Doktor Fikció, Lopez nyomozó és sokan mások – a történelem meghatározó és sorsfordító eseményeibe avatnak be minket. A képregény viccesen és szórakoztatóan tárja elénk az emberiség történetét a Sapiens – Az emberiség rövid története című nemzetközi sikerkönyv alapján, amelyet 60 nyelvre fordítottak le, és több mint 16 millió példányban kelt el világszerte. Szellemessége, humora és érdekes karakterei azokat is magukkal ragadják, akiket egyébként nemigen köt le a tudomány és a történelem.

Az emberiség születése a négyrészes képregénysorozat első kötete.

J. D. Salinger: Rozsban a fogó

Ötven évvel az első magyar megjelenése után új fordításban kerül az olvasók elé Salinger regénye.

Főhőse, Holden Caulfield tizenhét éves amerikai gimnazista, akit éppen a negyedik iskolából rúgtak ki. Első személyben mondja el a kicsapása utáni három napjának történetét, melyet New Yorkban éjszakai mulatóhelyeken, kétes hírű szállodában s az utcán tölt el. Közben mindent megpróbál, hogy a világgal, az emberekkel normális kapcsolatot alakítson ki, de sikertelenül. Menekül az emberek elől, de mindenütt hazug embereket talál. Az egyetlen élőlény, akivel őszintén beszélhet, s aki talán meg is érti valamennyire, titokban felkeresett tízéves kishúga. De ő sem tud segíteni: Holden a történteket egy szanatórium lakójaként meséli el.

Salinger regénye nemcsak a kamaszlélek kitűnő, hiteles rajza, hanem a társadalmi konformizmus ellen lázadó ember kudarcának is szimbóluma.

A borítók és a szöveges ajánlók forrása a moly.hu.

 

2014. december 10., szerda

Az iskolai könyvtárak nélkülözhetetlenek a tanuláshoz

Nem úri huncutság, hanem pótolhatatlan szolgáltatás a könyvtár az iskolában. 
1991-ben 176 képzett könyvtáros dolgozott Philadelphia iskoláiban (az USA 5. legnagyobb iskolai kerülete) -- mára csak tizenegyen vannak, s közülük csak öt dolgozik a szakmájában. 
Egy 2012-es kutatás szerint azok a tanulók, akik képzett könyvtárosok és jól kidolgozott könyvtárpedagógiai programok segítségével tanulhattak, mérhetően jobb eredményeket értek el az írás-olvasátudással, szövegértéssel kapcsolatos teszteken. Különösen igaz volt ez azokra a diákokra, akik valamilyen szempontból elmaradottságban éltek, legyen az etnikai, gazdasági hátrány vagy fogyatékosság.
Sokak szerint a könyvtár csak 'úri huncutság' az iskolákban s az internet egészében képes helyettesíteni azt. Ám ez olyan, mint a Webbeteget oldalt látogatni az orvos helyett. A könyvtárosok szerepe elengedhetetlen abban, hogy a hasznos és a kevésbé hasznos vagy haszontalan információt elválasszuk egymástól, hogy biztonsággal használjuk a világhálót -- és még sorolhatnánk. (Emellett az amerikai háztartások 46%-a anyagi okok miatt nem engedhetik meg maguknak az otthoni internetet.)
Az iskolai könyvtár pótolhatatlanságát jól tudják a szülők is: 81%-uk állította, a könyvtárakban olyan információforrásokhoz és ismeretekhez jutnak hozzá a fiatalok, amelyekhez otthon lehetetlen volna hozzáférni.
Nem támogatni, megtagadni a könyvtári szolgáltatásokat tehát olyan volna, mintha mi magunk helyeznénk nehézségek, hátrányok közé a diákokat -- zárják soraikat Carol Heinsdorf és Debra Kachel, a cikk szerzői.

2014. december 5., péntek

Az Árpád könyvtáráról orosz földön

Magyar különszámot jelentetett meg  Könyvtár az iskolában című orosz könyvtárszakmai folyóirat. A folyóirat munkatársaiból álló küldöttség a Könyvtárostanárok Egyesülete szervezésében az Óbudai Árpád Gimnázium iskolai könyvtárában is járt. Ennek következménye az alábbi négy írás:
  • Buncsák Piroska: Projektmunka az Árpád Gimnáziumban
  • Buncsák Piroska: „Levegő” projekt a gyakorlatban. Néhány szó a projektmunka előkészítéséről és lebonyolításáról
  • Kámán Veronika: Ilyen hasznos a Rukkola.  Állománybővítés – ötletesen
  • Kámán Veronika: Egy iskolai könyvtár blogjának  hétköznapjai
Az alábbiakban a karpatinfo.net híradása olvasható a magyar különszámról:

"A magyar könyvtárakról, és a magyar irodalomról jelentetett meg különszámot a Könyvtár az iskolában című orosz szakmai folyóirat.

Az úgynevezett magyar számot hétfőn mutatták be a Balassi Intézet Moszkvai Magyar Kulturális és Tudományos Központjában. Baranyi András igazgató az MTI-nek elmondta, hogy a csaknem 30 ezer példányszámban megjelenő kiadvány valamennyi oroszországi iskolai könyvtárba eljut, amelyek a folyóirat mellékletében szereplő listáról kiválaszthatják, milyen könyvekkel bővítik állományukat. Így tudomást szerezhetnek az oroszul megjelent magyar irodalmi művekről és beszerezhetik azokat. Baranyi András hozzátette, hogy a magyar különszám kiadása a tavaly szeptemberi Moszkvai Nemzetközi Könyvkiállításon és Vásáron a magyar-orosz kulturális kapcsolatokban tapasztalt fellendülésnek köszönhető. A rendezvénynek Magyarország volt a díszvendége.

Olga Gromova, a Könyvtár az iskolában című orosz folyóirat főszerkesztője az MTI-nek elmondta, a meglehetősen sok magyar gyermek-, és ifjúsági irodalmi művet megjelentető orosz KompaszGid nevű könyvkiadóval meglévő együttműködésük révén döbbentek rá, hogy tulajdonképpen alig tudnak valamit a mai Magyarországról. Arról pedig végképp nincs információjuk, mi történik a magyarországi könyvtárosi szakmai berkekben. A Kompaszgid javaslatára felkeresték a Moszkvai Magyar Kulturális Központot, amelynek segítségével felvették a kapcsolatot a magyar partnerekkel és márciusban a Kompaszgid és a kulturális központ támogatásának köszönhetően elutazhattak Magyarországra. Könyvtárakba látogattak el, találkoztak magyar kollégáikkal, megrendelték az ottani szakemberektől a cikkeket, amelyekkel Tatjana Voronkina orosz műfordító munkája révén ismerkedhetnek meg mostantól a különszám olvasói.

Több mint fél év alatt készült el a speciális, Magyarországról szóló kiadvány, amely 29 ezer példányban jelent meg. Olga Gromova elmondta, hogy a Magyarországról szóló különszám sikere nyomán már több ország jelentkezett, hogy szívesen együttműködne velük hasonló kiadvány megjelentetésében.

Marina Kagyetova, a KompaszGid orosz könyvkiadó főszerkesztője arról is beszámolt, hogy a szerdán nyíló moszkvai nemzetközi Non/fiction című könyvvásáron Majoros Nóra: 3×1 család című könyvének általuk kiadott orosz változatát mutatják be. Azon vannak, hogy Békés Pál, Berg Judit és más magyar írók, költők művei mellett ez a kötet is eljusson az orosz iskolai könyvtárakba.

Sonnevend Péter professzornak, könyvtárkutatónak két írása is megjelent a Könyvtár az iskolában című orosz folyóirat Magyarországról szóló különszámában. Az egyik a szovjet közkönyvtárak történetének 1928 és 1945 közötti időszakát öleli fel. A másik a 100 évvel ezelőtt született Karig Sára műfordítóról, az Európa Könyvkiadó egykori szerkesztőjéről szól, aki 1947-ben a szociáldemokrata párt tagjaként azonnal jelentette az úgynevezett kékcédulás választási visszaélést, ezért a Szovjetunióba hurcolták munkatáborba és 1953-ig Vorkutában raboskodott. Tatjana Voronkina orosz műfordítónak és Nagy Miklósnak, az Európa Könyvkiadó igazgatójának az írása ugyancsak szerepel az orosz szakmai folyóiratban."

Forrás:   
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...