Az előző tanév végén arra hívtuk az árpádos tanárokat, hogy ők ajánljanak olvasmányokat nektek és egymásnak. Megtették - ezek közül a könyvek közül válogatunk most.
Ez posztsorozatunk második része, az első részt itt, a második részt itt olvashatjátok.
Nyeste Katalin
Szabó Magda: Abigél
Ginával, Vitay tábornok elkényeztetett kislányával 1943 őszén megfordul a világ. El kell hagynia otthonát, iskoláját, barátnőit – méghozzá a legnagyobb titokban, búcsú nélkül. El kell szakadnia édesapjától, aki soha sem hagyta még magára korán anya nélkül maradt, egyetlen gyermekét. Mintha forgószél repítené a kislányt messze Budapesttől, messze mindentől, ami eddigi életét jelentette, az árkodi kollégium komor falai közé.
Az erődre emlékeztető kollégium szigorú fekete-fehér világa tilalmakkal veszi körül a kislányt, rákényszeríti a maga érthetetlen és elfogadhatatlan törvényeit. S Gina hiába lázad, hiába szökne, menekülne innen, valami mégis maradásra kényszeríti, valami, amit nem tudott, s amit meg kellett tudnia ahhoz, hogy önként vállalja a rabságot.
Hogyan is igazodjék el egy tizenöt éves kislány ebben a súlyos felnőtt-titkoktól terhes világban? Hogyan illeszkedjék be a lányok közösségébe, hogyan osztozzék gyerekes örömeikben, mint vegye ki részét ártatlan tréfáikból? Talán neki is hinnie kell a naiv árkodi diáklegendában, amelyet a kertben álló szobor alakja köré fontak a lányok? Írjon talán ő is levelet Abigélnek, a korsós lány szobrának, aki mindig segít a bajbajutottakon, a rászorulókon?
Kézér Ildikó
Ray Bradbury: Fahrenheit 451
„Fahrenheit 451 fok az a hőmérséklet, amelynél a könyvnyomó papír tüzet fog és elég…” A könyveket el kell pusztítani, mert ártalmas fegyverek: sosem lehet tudni, ki ellen fordul egy olvasott ember. Guy Montag a tűzőrségen dolgozik, hivatása a könyvégetés, a fellobbanó lángok mindig gyönyörűséggel töltik el. Életében a munka, a nyugtató tablettákhoz menekülő feleség, és három óriási tévéfal a főszereplők. Új szomszédja egy kedves lány, aki furcsa dolgokról mesél: hogy családja esténként leül az asztal köré, és beszélgetnek, hogy a tűzőrök valamikor régen még oltották a tüzet, hogy szép a hajnal, amikor harmat telepszik a fűre, és felkel a nap… Érthetetlen. Egy napon aztán beleolvas egy halálra ítélt könyvbe, az események ettől kezdve megállíthatatlanok…
Richard P. Feynman: „Tréfál, Feynman úr?”
A Nobel-díjas fizikus élt-halt a bizarr kalandokért. Önéletrajzi könyvében a maga utánozhatatlan stílusában meséli el nekünk, hogy miről csevegett az atomfizikával kapcsolatban Einsteinnel és Bohrral; hogyan nyitotta ki a feltörhetetlennek hitt iratszekrényeket, bennük a legféltettebb atomtitkokkal; hogyan kísért balettelőadásokat a bongódobján, hogyan nem festette meg a meztelen torreádornőt – és még sok más elképesztő kalandot. Megismerhetjük Feynman csodálatosan különc, mégis nagyszerű pályafutását, amelyet mindvégig magas hőfokon tartott a kivételes intelligencia, az áradó önbizalom és a határtalan kíváncsiság.
Kámán Veronika
Nényei Pál: Az irodalom visszavág
Ez a könyv azoknak szól, akik azt hiszik, hogy őket aztán egyáltalán nem érdekli az irodalom:
– akik magyarból ketteseket kapnak – és a kettes nekik már jónak számít
– akiknek piszkos és gyűrött a füzetük – ha el nem veszett már év elején
– akik egyszerűen nem képesek olvasónaplót írni
– akik kizárólag szomszédjukról, illetve a füzetükből másolják a dolgozataikat
– aztán gátlástalanul puskáznak
– akik a „kötelező olvasmány” kifejezés elhangzásakor heveny undort éreznek, és azonnal internetes összefoglalások, meg Kötelezők röviden című kiadványok után néznek
– akik a memoriterek magolása közben szitkozódnak, és a költő meg a tanár édesanyját emlegetik
– akik olyanokat mondanak, hogy minek foglalkozni olyan dologgal, aminek semmi értelme
Nényei Pál középiskolai tanár és irodalomtörténész megírta az irodalom történetét kamaszoknak, és nemcsak azoknak, akiket már eddig is érdekeltek a versek és a regények. A szerző szerint az irodalom nem tantárgy, hanem egy izgalmas terület, ahol érdemes egész életünkben kalandoznunk. A jó tanulók persze használhatják „segédtankönyvként” is, a többiek viszont csak élvezzék a könyv humorát, és nézzenek valami klassz dologként az irodalomra!
James Herriot: Ő is Isten állatkája
James Herriot az egyik legnépszerűbb angol szerző, aki hosszú állatorvosi pályájának élményeiről több sikeres könyvet írt. Ezek jó része nálunk is megjelent. E műve a második világháború utáni évtizedekben, a hatvanas években „született” és yorkshire-i prakszisának humoros történetein kívül külföldi „kiküldetéseiről” is számot ad, ahol is mint állatszállítmányok gondos kisérőjeként szerzett élményeit osztja meg az olvasóval. A végtelenül ember- és állatszerető író visszaemlékszik a háborúban szerzett kivételesen kalandos élményeire is. A szerzőnek ez a könyve először olvasható magyar nyelven.
Németh Réka
Yuval Noah Harari: Sapiens: Rajzolt történelem – Az emberiség születése
A tisztánlátás hatalom. De hogyan láthatjuk át a világban zajló eseményeket anélkül, hogy elvesznénk az apró részletekben? Például úgy, hogy hátrébb lépünk, és megszemléljük a teljesebb képet: az emberi faj történetét. A Sapiens – Rajzolt történelem című képregénysorozat azt meséli el, hogyan lett egy jelentéktelen majom a Föld nevű bolygó ura, és hogyan jutott el odáig, hogy képes széthasítani az atomot, elrepülni a Holdra, vagy módosítani más fajok genetikai kódját.
Yuval Noah Harari, a könyv mesélője és társai – Prehisztorikus Bill, Doktor Fikció, Lopez nyomozó és sokan mások – a történelem meghatározó és sorsfordító eseményeibe avatnak be minket. A képregény viccesen és szórakoztatóan tárja elénk az emberiség történetét a Sapiens – Az emberiség rövid története című nemzetközi sikerkönyv alapján, amelyet 60 nyelvre fordítottak le, és több mint 16 millió példányban kelt el világszerte. Szellemessége, humora és érdekes karakterei azokat is magukkal ragadják, akiket egyébként nemigen köt le a tudomány és a történelem.
Az emberiség születése a négyrészes képregénysorozat első kötete.
J. D. Salinger: Rozsban a fogó
Ötven évvel az első magyar megjelenése után új fordításban kerül az olvasók elé Salinger regénye.
Főhőse, Holden Caulfield tizenhét éves amerikai gimnazista, akit éppen a negyedik iskolából rúgtak ki. Első személyben mondja el a kicsapása utáni három napjának történetét, melyet New Yorkban éjszakai mulatóhelyeken, kétes hírű szállodában s az utcán tölt el. Közben mindent megpróbál, hogy a világgal, az emberekkel normális kapcsolatot alakítson ki, de sikertelenül. Menekül az emberek elől, de mindenütt hazug embereket talál. Az egyetlen élőlény, akivel őszintén beszélhet, s aki talán meg is érti valamennyire, titokban felkeresett tízéves kishúga. De ő sem tud segíteni: Holden a történteket egy szanatórium lakójaként meséli el.
Salinger regénye nemcsak a kamaszlélek kitűnő, hiteles rajza, hanem a társadalmi konformizmus ellen lázadó ember kudarcának is szimbóluma.
A borítók és a szöveges ajánlók forrása a moly.hu.
.jpg)
