Október 5. és 11. között tartják a betiltott könyvek hetét (Banned Books Week) szerte a világon. Ebben az időszakban azokról a művekről emlékezünk meg, amelyeket valaha a világ egyes országaiban cenzúráztak vagy egyenesen betiltottak. Ezek a kötetek gyakran olyan témákat fejtegetnek, amelyek kihívást jelentettek a társadalom számára. Az olvasás szabadsága a gondolkodás szabadságának alapja – erre hívja fel a figyelmet a betiltott könyvek hete.
Könyvtárunkban októberben – amely egyúttal az iskolai könyvtárak nemzetközi hónapja is – különleges ajánlópolcot állítottunk össze, amelyen betiltott vagy vitatott könyvek kaptak helyet. Olyan klasszikus és kortárs irodalmi műveket találsz itt, mint Az ötös számú vágóhíd, az 1984, vagy a Ne bántsátok a feketerigót!. Mindegyik regény egy-egy fontos társadalmi kérdést boncolgat, és segít, hogy jobban megértsd a világot, a társadalmat, amelyben élsz.
A Tovább gomb mögött olvashatod a bemutatott könyvek listáját, és némi kedvcsinálót is hozzájuk. A listát a Betiltott könyvek című kiadvány alapján állítottuk össze.
Bovaryné (Gustave Flaubert)
Amikor 1857-ben megjelent, Flaubert-t erkölcstelenség vádjával perbe fogták, mert egy házasságon kívüli szerelmet ábrázolt. A korabeli közönség szemében Emma Bovary alakja „veszélyes példát” mutatott a női olvasóknak. Ma viszont az egyik legfontosabb realista regény, amely a polgári álszentséget leplezi le.
Ne bántsátok a feketerigót! (Harper Lee)
Az amerikai Dél faji előítéleteiről szóló regényt sok iskola betiltotta, mert nyíltan beszél a rasszizmusról és a társadalmi igazságtalanságról. Egyesek a „kényelmetlen” szavakat kifogásolták, mások szerint túl radikális üzenetet hordozott. Mégis ez az egyik legfontosabb könyv az empátiáról és a bátorságról.
A kormányzó halála (Murakami Haruki)
Murakami regénye több országban is cenzúrát kapott a szexualitás nyílt ábrázolása miatt. Emellett politikai allegóriaként is olvasták, ami kényelmetlen volt bizonyos rendszerek számára. Egy titokzatos történet művészetről, magányról és elhallgatott igazságokról.
Frankenstein (Mary Shelley)
A 19. század elején túl merésznek, „istent játszónak” tartották a fiatal írónő regényét. Egy tudós teremtményt alkot – de vajon ki a szörny valójában? Sok helyen erkölcstelennek bélyegezték, ma viszont az első igazi sci-fi klasszikusnak számít.
Érik a gyümölcs (John Steinbeck)
Steinbeck a gazdasági válság idején írt regénye az amerikai farmerek nyomorát mutatja be. A hatalom számára túl veszélyes volt, mert lázító hangulatot kelthetett. Könyvégetések is kísérték – ma viszont az igazságkeresés egyik legfontosabb irodalmi dokumentuma.
Huckleberry Finn kalandjai (Mark Twain)
Az egyik legtöbbször betiltott amerikai regény: a rabszolgaság ábrázolása és a „nem illendő” nyelvezete miatt tiltották iskolákban. Pedig éppen a szabadságról és a barátságról szól, egy gyerek szemszögéből. Az irodalmi kánon ma már megkerülhetetlen darabja.
Az ötös számú vágóhíd (Kurt Vonnegut)
Vonnegut a drezdai bombázást túlélve írta meg egyik legkeményebb háborúellenes regényét. Az Egyesült Államokban betiltották, mert „erkölcstelennek” és „vulgárisnak” találták. Valójában csak őszintén beszélt a háború értelmetlenségéről.
Dekameron (Giovanni Boccaccio)
A pestis idején mesélő fiatalok történetei sokszor pikánsak és szabadszelleműek. Az egyház századokon át üldözte „botrányos” erkölcstelensége miatt. Ma a világirodalom egyik legfontosabb novelláskötete, amely a túlélésről és az emberi életről szól.
A Gulag szigetcsoport (Alekszandr Szolzsenyicin)
Szolzsenyicin műve a szovjet munkatáborok szörnyűségeit tárta fel. A Szovjetunióban természetesen azonnal betiltották, sőt a birtoklása is veszélyes volt. Mégis eljutott a világ minden tájára, és leleplezte a rendszer kegyetlenségét.
Harry Potter-könyvek (Joanne Kathleen Rowling)
A világ legnépszerűbb varázslótanoncát több országban is tiltották, mert állítólag „sátánizmust” és „veszélyes mágiát” hirdet. Egyes keresztény közösségek máglyán is elégették a köteteket. A gyerekek azonban éppen a barátság és bátorság üzenetét találták benne.
1984 (George Orwell)
Orwell disztópiáját sok országban cenzúrázták, mert túl élesen tükröt tartott mind a diktatúráknak, mind a kapitalista társadalmaknak. „Túl politikus”, „túl veszélyes” – mondták róla. Ma viszont a szabadságjogok egyik legfontosabb figyelmeztetése.
A szolgálólány meséje (Margaret Atwood)
Atwood regénye egy világot mutat be, ahol a nőket szülőgépekké alacsonyítják. Betiltották „obszcénnek” nevezve, és sokan túl radikálisnak tartották feminista mondanivalója miatt. A mai viták közepette még aktuálisabb, mint valaha.
A 22-es csapdája (Joseph Heller)
Ez a háborús szatíra az abszurditásig viszi a katonai gépezet működését. Az Egyesült Államokban és másutt is betiltották, mert „rombolta a katonai erkölcsöt” és túl nyersnek találták. Valójában csak kimondta: a háború értelmetlen.
A Legyek Ura (William Golding)
Gyerekek egy lakatlan szigeten, és az emberi természet legsötétebb oldala bukkan elő. Sok iskolában túl „brutálisnak” tartották, és betiltották a kegyetlenség ábrázolása miatt. Mégis éppen ezért lett a modern irodalom egyik alapműve.
Szép új világ (Aldous Huxley)
Egy jövő, ahol mindenki boldog, mert mindenki be van gyógyszerezve. A regényt sok helyen betiltották „nihilizmusa” és „erkölcstelensége” miatt. Ma ijesztően ismerős, ahogy a fogyasztói társadalom kritikáját adja.
Búcsú a fegyverektől (Ernest Hemingway)
Az I. világháborúban játszódó szerelmi történetet Olaszországban fasiszta vezetők, Amerikában katonai cenzorok tiltották. A vád: „demoralizálja a katonákat”. Hemingway viszont csak kimondta: a háború szenvedést hoz, nem dicsőséget.
Ulysses (James Joyce)
Joyce modernista remekművét sokáig obszcénnek, pornográfnak minősítették, és bírósági eljárások tiltották. Hosszú küzdelembe telt, mire legálisan megjelenhetett. Ma az irodalom egyik legnagyobb mérföldköve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése